Énidő, saját idő, kikapcsolódás kisbaba mellett

Kisgyermekes családokban gyakori jelenség, hogy az anya egy idő után úgy érzi, nincs ideje semmire és senkire. Ez sok párkapcsolati konfliktushoz vezet ebben az időszakban.

A mosatlan halmokon még csak-csak túlteszi magát a legtöbb nő, de ha élettelen robotnak kezdi érezni magát, akkor már baj van. Gyakran az egész család megsínyli ezt a helyzetet, de a párkapcsolat mindenképpen.

A nők többsége mindent megtesz, hogy csemetéik boldognak érezzék magukat, rendben tartsanak mindent, kiszolgálják a társukat és a legvégére hagyják saját magukat. Egy idő után azonban eljön a túltelítődés időszaka. Lehet ellene tenni?

Azt mondom igen, és nem is nehéz.

Nem is olyan régen, az 1950-es években még íródtak könyvek a fiatal házasoknak, a házasélet mindennapjairól. Ezekben a könyvekben sok mindenről lehetett olvasni, az első együttléttől kezdve, a pénz beosztásán át, a szabadidő eltöltésének lehetséges módjaiig. Mai szemmel olvasva ezek a könyvek megmosolyogtatnak minket, hiszen a világ nagyot fordult. Pedig hiánypótlóak.

Manapság nincsenek ilyen könyvek, sem háztartástan órák, ahol megtanítják a kislányokat, hogyan kell egyszerűen, gyorsan és takarékosan gazdálkodni az idővel és a pénzzel. Itt még azt hangsúlyozzák, hogy a feleség számára legyen első a férj és csak utána a többiek. Ezekben az útmutatókban arról olvashatunk, hogy ha lehet a feleség ne vállaljon munkát, mert az a házassága rovására megy!!!

Hol van már az az idő, amikor ezen el lehetett gondolkodni. Nem bosszantásként írom ezeket a sorokat, csak figyelmeztetésnek szánom! Muszáj rangsorolni, ha azt akarjuk, hogy úgy ahogy jusson idő mindenre.

Férfi vagyok vagy nő?

Ma az önmegvalósítás a lényeg, mindegy, hogy férfinak vagy nőnek születtünk. Nem számítanak a hagyományos férfi-női szerepek, sőt egyenesen kinevetjük őket elavultságuk miatt. De tényleg olyan ósdiak lennének?

Úgy gondolom, hogy nem. A tartós párkapcsolati boldogság elengedhetetlen feltétele, hogy tudjuk kinek születtünk. Itt most nem a világmegváltó tervekre gondolok, hanem csak egyszerűen arra, hogy férfi vagyok-e, vagy nő!

Ha férfi vagyok, keményen dolgozom a családomért, hogy megteremtsem a biztonságot, mozgalmasabbak a mindennapjaim.

Ha nő vagyok, szabad utat engedek a vágyamnak, hogy anya lehessek és próbálom minden percét élvezni. Statikus vagyok, mert a nő feladata az állandóság megteremtése! A biztonság és az állandóság érzése nem egy és ugyanaz, de kiegészítik egymást.

Erre a két érzésre nem csak a gyerekeknek van szüksége, hanem a párkapcsolatban élő társaknak is.  Tudjuk, hogy a férfiak a Marsról jöttek, de számukra is fontos a család, a nyugalom és a béke.

(Figyelem! A kisgyermekes időszakban sok veszekedés és konfliktus hátterében pontosan ez áll. Alapvető női és férfi igényeinket nem tudjuk megélni a párunk mellett. Hogy ezt hogyan kezeljük? Olvassa el a témában a Hogyan kezeljem a párommal a konfliktusainkat? című ingyenes minikönyvemet ide kattintva  >>)

Ne halljunk bele az anyai teendőkbe!

Szerencsére nagyszerű korban élünk. Annak ellenére, hogy a nők többségének muszáj dolgoznia, rengeteg segítséget tudnak igénybe venni. Vannak remek háztartási gépek, az információk pillanatok alatt elérhetők és a férfiak is többet segítenek.

(A Mentőöv online tréningemben nagyon sok időnyerő praktikát tanítok meg azoknak az anyukáknak, akik szeretnének pihenésre, feltöltődésre használható időhöz jutni kisgyermek mellett is.)

Egy ismerős családanya szokta mondogatni, hogy ha úgy érzi, hogy elborítja a mosatlan ruha halom és sosem ürül ki a szennyes tartó, azzal vigasztalja magát, hogy a nagymamája még mindent kézzel mosott és a kútról hordta a vizet, amit először meg kellett forralnia, de csak azután, hogy begyújtott. Ehhez képest neki csak egy gombot kell megnyomnia és közben csinálhat mást. Minden csak hozzáállás kérdése.

Ha anyaként is fontos a saját idő (már pedig nagyon fontos), akkor azt a kezdetektől fogva be kell iktatni, különben később nagyon nehéz lesz. Egy németországi párnál láttam a következő gyakorlatot:

Az saját magunkra fordítható idő megszerzése az apától

Az anyukának minden héten járt egy szabad este, a baba születésétől kezdve. Nagyon komolyan vették ezt, rögtön a kórházból hazajövetel után kezdték el gyakorolni.

Ilyenkor azt csinálhatott, amit akart. Elmehetett a barátaival, leülhetett olvasni vagy éppen alhatott egy jót. Nem foglalkozott vele, hogy közben mi történik otthon.

Nem, nem rideg! Nagyon szereti a gyermekeit és persze a párját, hogy lehetővé tette számára ezt a kis időt. Nem aggódott a baba miatt, mindent előkészített és hagyta, hogy a férfi megoldja a gondokat. Ezzel több mindent is elért.

A babát könnyebben rábízhatta másokra, mert korán megtanulta, hogy bár anya elmegy, hamarosan vissza is jön. Nem szűkült be a régi élete, nem vált megszokottá az új.

Az apuka is megtapasztalta, hogy milyen állandóan gondoskodni egy babáról, mindazokkal a jó és rossz dolgokkal, amikkel ez együtt jár. Erősítette a kapcsolatukat, mind a hármójuk között.

Kedves édesanyák, erre minden férfi képes! Tessék bizalmat szavazni nekik! Nem követelni, hanem támogatva, bátorítva kérni a saját időt.

Az apákat pedig arra biztatom, próbálják ki, megtapasztalják, mennyivel boldogabb társat kapnak vissza egy kis szabadság után! Ha a mama boldog, boldog az egész család, ahogy tartja a mondás.

A cél: levegőhöz jutni!

Később sem lehetetlen kialakítani a „saját időt”. Több elszántságot igényel az anyuka részéről, de megéri a fáradtságot.

Ha az apuka semmiképpen sem vehető rá, hogy vigyázzon a gyermekre egy kicsit, akkor meg kell próbálni a nagyszülőket vagy más rokonokat, esetleg barátokat megkérni egy pár órás felügyeletre. A gyerekek ezt nem sínylik meg. Minél több emberrel ismerkedik meg, alakít ki egészséges kapcsolatot egy gyermek, annál nyitottabb és elfogadóbb lesz.

Nem kell megvárni a testvérek születését azzal, hogy nagy levegőt véve becsukja maga mögött az ajtót és egy kis levegőhöz jusson.

Ha ki tudja szellőztetni az ember a fejét, másként látja a dolgokat, könnyebben talál megoldást a problémákra és egyszerűen lazít egy kicsit.