A férfi 1. számú feladata, amikor a felesége túlterhelt…

Azt mondom igen. És szeretnék ehhez egy kis biztatást adni!

Nem is olyan régen, az 1950-es években még íródtak könyvek a fiatal házasoknak a házasélet mindennapjairól. Ezekben a könyvekben sok mindenről lehetett olvasni, az első együttléttől kezdve, a pénz beosztásán át, a szabadidő eltöltésének lehetséges módjaiig. Mai szemmel olvasva ezek a könyvek megmosolyogtatnak minket, hiszen a világ nagyot fordult. Pedig vannak benne mára elfeledett, hiánypótló megoldások a boldog élethez!

Munka a házasság rovására?

Egy múlt századi kiadványban ráakadtam egy különös mondatra (amit biztosan most sokan félre fognak érteni), de akik végigolvassák a cikkemet, érteni fogják a lényegét:

Már most látom magam előtt, hogy azok, akik felületesen olvassák végig a cikkemet, bosszantásként fogják érezni a fenti sorokat!

Pedig fontos erről a témáról gondolkodnunk, beszélnünk!

Meglátásom szerint a fenti mondatból nem azt kell kihallanunk, hogy a nő csak maradjon háztartásbeli, és nyomja el magát!

Pont ellenkezőleg! Máris kifejtem ezt részletesebben!

Nem könnyű ma nőként!

Lehet velem vitatkozni, de szerintem ma nagyon nehéz a nők helyzete onnantól kezdve, hogy gyermek érkezik a párkapcsolatba:

→ Az tapasztalatom, hogy hozzám hasonlóan több férfitársam is későn kapcsol, és a családdá alakulásnál abban a tévhitben él, hogy neki elég eljárni dolgozni, és továbbra is csak annyi a feladata, mint régen volt. (Én sajnos elkövettem ezt a hibát.) Holott a férfi felelősségvállalása nem merülhet ki a pénzkeresésben. A nő éjjel nappal gondoskodik anyaként és feleségként, így férfiként nem csak a 8 óra munka a dolgunk! Otthoni feladatok is vannak ám!

→ A női gondoskodás egy csodálatos része a női létnek (férjként tapasztalatból is tudom), de sok esetben a szeretet köntösében adott egyoldalú gondoskodásban kizsigerlődik a nő. Nem tud feltöltődni, nem kap törődést visszafelé, és ezt sokszor csak akkor veszi észre, amikor már teljesen kiüresedett.

→ Fittnek, jó kedvűnek, tökéletes anyának és mindig boldognak kell lenni – legalábbis ez a nyomás jön környezetből, a közösségi médiából. Ilyenkor az elfáradt nők egy része még magát ostorozza, hogy nem képes egyszerre mindenhova és mindenkinek megfelelni.

→  Plusz teher, hogy ma már sokunk nem a szülővárosában lakik, a faluközösségek felbomlottak, így sokkal kevesebb az otthoni segítség is. Elszigetelten élünk, nincsenek sem női közösségek, sem nagy családi közösségek, ahol a gyermekvállalás kapcsán felmerülő nehézségben osztozhatnánk. (A férfiaknak társalkodónőkké kell válniuk, mert hiányoznak a régi női közösségek. Nőknek pedig bátorítani és hajtani kell a férjeiket, mert már nincsenek az öregek, akik példával és elvárással állnának a férfiak előtt a felelősségvállalásban.)

És hogy ezeket miért írtam le?

Nem panaszkodni és siránkozni szeretnék. És mást sem erre biztatok!

Csak szeretném, ha látnánk, hogy ma sokkal nehezebb nőként feltöltődni, mint valaha!

És erre megoldást keresni életbevágóan fontos!

A nő feltöltődése

Amikor a nő magával törődhet, olyankor megemelkedik az oxitocinszintje és csökken a stresszintje! Meg tud újulni, és megemelkedett energiaszinttel tudja megélni a nőiességének azt a részét, ami egyébként örömmel tölti el: a gondoskodást!

Ha viszont valakinek nincs lehetősége töltődni, párkapcsolati nehézségek indulnak el!

→ A nő egyre inkább sárkánnyá válik: fáradt és feszült hangulatban beszél a férjével. Kritika, zsörtölődés, számonkérés…

→ A másik oldalról nézve  pont ilyenkor halljuk tünetként férjektől: „A feleségemtől nem kapok megbecsülést! Csak letolást!”

Pedig annyira fontos lenni ilyenkor látni: a nő működése kicsit olyan, mint egy okostelefoné! Amikor már nem világít a kijelző, azt hihetnénk, hogy elromlott a telefon… holott csak az akkumulátor merült le! Tölteni kell!

Igenis a nő akkumulátora is le tud merülni, ha minden perce másokról szól, és  magáról semennyit! Nem biztos hát, hogy a házasságunkkal vagy a másikkal van a baj! Mi van, ha mindez azért van, mert lemerült a nő akkumulátora?

Gyakorlat: levegőhöz jutni

Mára közhelynek számít, mindenki tudja, de kevesen VALÓSÍTJÁK MEG: nőként, anyaként nagyon fontos tehát a feltöltődés, a saját idő. Amikor le lehet kapcsolni a másokról való gondoskodás motorját. Az ezernyi gondolatot, feladatot, tennivalót.

Ezt a családi időbeosztásba a kezdetektől fogva be kell iktatni, különben később nagyon nehéz lesz. Egy németországi párnál láttam a következő gyakorlatot:

Az anyukának minden héten járt egy szabad este, a baba születésétől kezdve. Nagyon komolyan vették ezt, rögtön a kórházból hazajövetel után kezdték el gyakorolni. Ilyenkor azt csinálhatott, amit akart. Elmehetett a barátaival, leülhetett olvasni vagy éppen alhatott egy jót. Nem foglalkozott vele, hogy közben mi történik otthon.

Nem, nem volt rossz anya és rideg nő! Nagyon szerette a gyermekeit és persze a párját, hogy lehetővé tette számára ezt a kis időt. Nem aggódott a baba miatt, mindent előkészített és hagyta, hogy a férfi megoldja a gondokat. Ezzel több mindent is elért:

• A babát könnyebben rábízhatta másokra, mert korán megtanulta, hogy bár anya elmegy, hamarosan vissza is jön.
• Nem szűkült be a régi élete, nem vált megszokottá az új.
• Az apuka is megtapasztalta, hogy milyen állandóan gondoskodni egy babáról, mindazokkal a jó és rossz dolgokkal, amikkel ez együtt jár.
• Erősítette a kapcsolatukat, mind a hármójuk között.

Nem kell különösebb indok arra, hogy egy nő nagy levegőt véve becsukja maga mögött az ajtót és egy kis levegőhöz jusson.

Egy kis testi-lelki-szellemi szellőztetés segíti kipihenni a mindennapi gondoskodás fáradalmait, a nő másként látja a dolgokat,  kevésbé lesz sárkány, könnyebben talál megoldást a problémákra.

Nincs kifogás, csinálni kell!

Kedves hölgyek, édesanyák, erre szinte minden férfi képes! 🙂

Tessék bizalmat szavazni nekik! Nem követelni, hanem támogatva, bátorítva kérni a saját időt.

(Ha esetleg az apuka semmiképpen sem vehető rá, hogy vigyázzon a gyermekre egy kicsit, akkor meg kell próbálni a nagyszülőket vagy más rokonokat, esetleg barátokat megkérni egy pár órás felügyeletre.)

Férfitársaimat pedig arra biztatom, próbálják ki, megtapasztalják, mennyivel boldogabb társat kapnak vissza egy kis szabadság után! Ha a mama boldog, boldog az egész család, ahogy tartja a mondás.

Erről beszélek egyénként ebben a videóban is. Fontos, hogy férfiként „röptessük” a feleségünket:

Ne haljunk bele a teendőkbe!

Bár mostanában sok nehézség van a világban, a környezetünkben, érdemes egy másik szempontot is meglátni!

Egész nagyszerű korban élünk!

Annak ellenére, hogy a nők többségének muszáj dolgoznia (persze sokan örömmel is teszik ezt), rengeteg segítséget lehet igénybe venni az otthoni teendőkhöz.

Egy ismerős családanya szokta mondogatni, hogy ha úgy érzi, hogy elborítja a mosatlan ruha halom és sosem ürül ki a szennyes tartó, azzal vigasztalja magát, hogy a nagymamája még mindent kézzel mosott és a kútról hordta a vizet, amit először meg kellett forralnia, de csak azután, hogy begyújtott. Ehhez képest neki csak egy gombot kell megnyomnia és közben csinálhat mást.

Szóval rengeteg ma a feladat a családban, de sokat számít a hozzáállásunk is.

Remélem, nem voltam részrehajló sem a nők, sem a férfiak irányába, és köszönöm mindazoknak, akik megosztják írásomat azokkal, akiknek ezt most fontos lenne olvasnia.

(Ha ezt a cikket nőként olvastad, és szeretnél minél több szeretetet, szerelmet megélni a férjeddel,  több figyelmességet kapni tőle, akkor tarts velem a következő online, ingyenes párkapcsolati előadáson, ahol szó lesz a női-férfi kommunikációs nehézségek feloldásáról,és hogy hogyan kaphatsz több figyelmességet és megbecsülést a párodtól. IDE KATTINTVA TUDSZ JELENTKEZNI AZ INGYENES ELŐADÁSRA >>)

Megosztás Facebookon