Nem érdekel…
„Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!” „Mindig csak azt vagy képes hangoztatni, hogy mi a bajod velem. Annyira utálok így hazajönni…” Sokunkkal előfordul, hogy a párunk – a fenti példákhoz hasonlóan – valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki. És ezzel nem is lenne baj, ha nem követnénk […]
- „Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!”
- „Mindig csak azt vagy képes hangoztatni, hogy mi a bajod velem. Annyira utálok így hazajönni…”
Sokunkkal előfordul, hogy a párunk – a fenti példákhoz hasonlóan – valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki. És ezzel nem is lenne baj, ha nem követnénk el ilyenkor a legsúlyosabb hibát: a párunk problémájának a semmibevételét.
„Nincs magával rendben, kisebbrendűségi érzése van, túlérzékeny, rossz gyerekkora volt” – és ehhez hasonló leegyszerűsítésekkel hárítjuk el a párunk jelzéseit. Sajnos azonban ilyenkor elfelejtjük: ha hosszú ideig nem figyelünk a párunk problémáira, úgy idővel boldogtalan lesz a párunk – és ez persze egyenes út a mi boldogtalanságunkhoz is.
„Nem érdekel a problémád!”
Aki került már olyan helyzetbe, hogy a mentőket vagy az orvosi ügyeletet kellett hívnia, talán találkozott azzal, amivel én is: a vonal túlsó végén nem akarják elhinni, hogy TÉNYLEG és AZONNAL segítségre van szükség. „Ez is csak egy megijedt ember” – mondják magukban, és nem is gondolnak bele, hogy a kétségbeesett segélykérés mögött valódi probléma húzódik meg.
„Szellőztessünk, mert nincs levegő” – mondja egy egy-egy téli napon a főnök a női beosztottainak, akik hiába mondják, hogy nagyon fáznak nyitott ablak mellett, a főnököt ez egyáltalán nem érdekli. „Nyavalygósak” – mondja magában, és nem is gondol bele, hogy a kolléganőinek valóban problémát jelent a besüvítő hideg levegő.
És a példákat csak sorolhatnám.
Mit tegyünk?
Ha a párunk valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki, az az esetek 80%-ában nem azért van, hogy idegesítsen minket vagy hogy bántson minket. Pusztán azért jelez felénk, mert valami problémát jelent a számára, amire közösen megoldást kell találnunk.
- „Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!”
Ilyenkor
1) NE kezdjük válaszként meggyőzni a párunkat, hogy „dehogynem, a múltkor is ide meg oda mentünk”
2) NE egyszerűsítsük le a dolgot annyival, hogy „már megint panaszkodik”, „nyavalygós”, „beteges mehetnékje van”
Ehelyett
1) Tudatosítsuk, hogy a párunk mondatai mögött valós probléma húzódik meg!
2) Foglalkozzunk érdemben a problémájával: beszélgessünk róla, kérdezzük ki, és találjunk rá közösen megoldást!
A párunk által megfogalmazott problémákra tehát mindig és sok figyelmet kell fordítanunk. Enélkül nem fog menni…
Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: