Amikor probléma üti fel a fejét egy párkapcsolatban, vannak, akik mindent elkövetnek, hogy a saját felelősségüket minimálisra csökkentsék és a másikra hárítsák. Nem könnyű egy ilyen ember közelében lenni, s főleg nem könnyű vele élni. De mi az a 3 leggyakoribb forma, ahogyan a felelősség áthárítása megjelenhet egy párkapcsolatban?

Aki boldog párkapcsolatban szeretne élni, annak szembe kell néznie azzal, hogy leginkább ő maga befolyásolhatja a párkapcsolatának alakulását.

Aki nem így gondolkodik, az abban a tévhitben él, hogy alig van némi beleszólása a kapcsolata alakulásába, és nem igazán tud tenni azért, hogy boldogabb legyen a párjával.

És ezért aztán nem is tesz semmit.

Megfigyelésem szerint ez a hozzáállás vezet leginkább váláshoz.

Mi a TOP3 eset, amikor valaki nem vállal felelősséget?

1) Magyarázkodás

Nagyon érdekes megfigyelni, hogy valójában mindenki jó embernek szeretné érezni magát.

És ha ez egy-egy helyzetben nem jön össze, mert hibázunk, fájdalmat okozunk vagy megbántjuk a párunkat, akkor mindent elkövetünk, hogy csökkentsük a bűntudatunkat és azt az érzést, hogy nem voltunk elég jók.

Ezeket az érzéseket sokan nem úgy próbálják feloldani, hogy magukba néznek és bocsánatot kérnek, hanem inkább elkezdenek magyarázkodni:

  • „Fáradt vagyok, ezért vagyok ilyen ingerült!”
  • „Annyira nyomasztott a munka, hát, hogy is tudtam volna Rád figyelni!”
  • „Férfiból vagyok, na!”
  • „Ezt képtelenség lett volna jobban csinálni!”
  • „Ilyen vagyok és kész!”

Magyarázkodnak, amikor megbántják a párjukat. Magyarázkodnak, amikor nem tartják be az ígéretüket. Magyarázkodnak, amikor a párjukra terheket raknak. Magyarázkodnak, amikor kellemetlen helyzetbe hozzák a másikat.

De mi is a baj ezekkel a magyarázatokkal?

Valójában ezek a magyarázatok csak arra szolgálnak, hogy csökkentsék az emberben a hibái miatt érzett stresszt!

És pont emiatt rombolja a magyarázkodás a párkapcsolatot: az ember lelke egy kicsit megnyugszik tőle, de a párjával való viszonya nem lesz jobb, mert a magyarázkodással felmenti magát az alól, hogy helyrehozza azt, amit elrontott.

2) Vádaskodás

A legjobb védekezés: a támadás. Ezért, ha azt érezzük, hogy probléma van a kapcsolatunkkal, könnyen eshetünk abba a hibába, hogy a párunkat vagy másokat kezdünk el hibáztatni. Hiszen, ha valami olyan történik, amire nem vagyunk büszkék, akkor a legjobb az, ha keresünk egy bűnbakot, akire rákenhetjük az egészet!

  • „Azért csaltalak meg, mert nem törődtél velem!”
  • „Miattad veszünk mindig össze! Ha nem húznál fel, akkor én sem bántanálak!”
  • „Tönkretetted az életemet!”
  • „Hogy lehet a szeretőd ilyen aljas, hogy családos emberrel kezd ki?!”
  • „Az anyósom az oka mindennek!”

Nagyon sokszor eshetünk abba a csapdába, hogy a kapcsolatunk állapotáért a szüleinket, az anyósunkat, a főnökünket hibáztatjuk. De persze a legkönnyebb a párunkat hibáztatni, mert így aztán végképp nem a miénk a felelősség!

A hibáztató ember környezetében mindenki felelőssé válik, épp csak ő maga nem. És ha valaki ezt túl sokáig csinálja, a végén önmagát is sikerül becsapnia: elhiszi, hogy mindig más a felelős.

3) Önsajnálat

Sokat lehet ártani a párkapcsolatnak az önsajnálattal is:

  • „Tönkrementem az elmúlt 3 évben!”
  • „Már nem érzem magam nőnek a férjem mellett.”
  • „Egész nap csak robotolok a családért.”

Az önsajnálat legnagyobb veszélye az, hogy az ember addig sajnálja magát, mígnem elhiszi, hogy ő csak egy áldozat, aki nem tud tenni azért, hogy a sorsa jobbra forduljon. És ez is egyfajta felelőtlenség!

Az áldozatok úgy gondolják, hogy nem tehetnek semmiről. Minden gondjukat és bajukat rajtuk kívülálló okokkal magyarázzák.

Pedig a párkapcsolati problémáktól egészen addig nem lehet megszabadulni, amíg ezen az áldozati hozzáálláson nem sikerül alakítani!

Mindannyiunknak lehetnek sérelmei, fájó tapasztalatai, amelyeket a párkapcsolatunkban szereztünk. Sok kudarcot élhetünk át. Érezhetjük magunkat elhanyagoltnak. De ha ilyenkor nem nézünk magunkba és nem hiszünk abban, hogy tudunk tenni önmagunkért és a változásért, akkor azzal mi magunk tartjuk fenn a nemkívánatos állapotot!

Nemrég személyesen felkeresett egy feleség, aki több mint egy órán át sírva számolt be arról, hogy az élete odalett, mert kiderült, hogy a férje két nővel is megcsalta. Nagyon nagy fájdalmat érzett emiatt. Természetesen egy ilyen helyzet valóban komoly lelki megterheléssel jár. Nagyon összetett egy ilyen problémakör és a legtermészetesebb dolog az, hogy a történtek feldolgozásához időre és segítségre van szükség. Én is együtt tudtam érezni a hölggyel.

De szeretném az ilyen helyzetek másik oldalát is megláttatni. Egészen pontosan azt, hogy a sebek nyalogatásától még senkinek sem lett jobb a kapcsolata!

Az önsajnálat csak arra jó, hogy eltereljük a figyelmet a saját felelősségünkről és a megoldásról, így a megoldást jelentő tetteket, változtatásokat nem lépjük meg, csak szépen lassan beletörődünk a helyzetünkbe.

+1 ráadás: Panaszkodás

Ha esetleg az előző 3 helyzettel nem találkoztál volna (erre mondjuk szerintem elég kicsi az esély :)), akkor figyelj meg még egy tipikus hibát, amely észrevétlenül rombolja a kapcsolatunkat:

Gyakran előfordul, hogy a párkapcsolati problémáink miatt érzett érzelmi feszültséget panaszkodással próbáljuk enyhíteni:

  • „Amióta gyerekeink vannak, semmi sem olyan, mint régen!”
  • „Ebben a házasságban én számítok a legkevésbé!”
  • „A férjemmel nem lehet beszélgetni!”
  • „A feleségem mindig csak kritizál!”

Hogy mi a gond a panaszkodással?

Egyrészt az, hogy a problémák nem oldódnak meg tőle. Hiszen a panaszkodás leginkább csak arról szól, hogy mások együttérző figyelmét megszerezzük.

Mint a gyerekek, amikor elesnek, és a sebes térdüket mindenképp meg akarják mutatni az anyukájuknak. Vágynak arra, hogy valaki figyeljen rájuk, de a kapott figyelemtől a seb még nem gyógyul be.

A panaszkodás legnagyobb veszélye azonban az, hogy van egy különös hatása:

Ha valamire jobban figyelünk, abból sokkal többet is kapunk vissza az életben! Amikor valaki panaszkodik, olyankor a rossz dolgokra és a problémákra figyel, ennél fogva aztán többet is kap a rosszból és a problémákból.

És mivel úgy érzi, hogy ellepik a problémák, ezért aztán tovább panaszkodik. Ugye, látjuk, hogy ez egy ördögi kör?!

Az említett négy forma igen gyakran meg szokott jelenni a párkapcsolatokban…

Mit tudunk tenni, ha észrevesszük, hogy mi is elkezdtük ilyen módon áthárítani a felelősséget?

Én abban hiszek, hogy mi idézzük elő a párkapcsolatunk történéseit. Mi idézzük elő azt, ha valami jó benne, és azt is, ha valami rossz, és minden köztes állapot is rajtunk múlik.

El kell hinnünk, hogy tudunk változtatni a kapcsolatunkon! Sőt, azt is el kell hinnünk, hogy igazán csak mi tudunk változtatni a kapcsolatunkon!

Néha jó lenne, ha lenne valaki, aki bocsánatot kér helyettünk, vagy komoly konfliktusokban megbeszéli helyettünk a problémákat. De ilyen valaki nincs. Ezeket a dolgokat nekünk kell megtennünk.

Rajtunk múlik, hogy mi történik a párkapcsolatunkban!

Mert bár sokan nyugtatni szeretnék magukat ennek az ellenkezőjével, az igazság az, hogy a kapcsolatunk nem csak úgy megtörténik velünk. A párkapcsolati történéseknek mi magunk vagyunk az előidézői!

Mert minden egyes pillanatban van választásunk, hogy mit mondunk, mit engedünk, mit teszünk vagy nem teszünk a kapcsolatunkban. Ezáltal mi irányítjuk a kapcsolatunk sorsát!

Rá kell éreznünk arra, hogy a felelősség valójában a miénk:

  • Részünk van abban is, ha jó dolgok történnek velünk,de abban is, ha rosszak.
  • Tehetünk arról is, ha megvan valami a kapcsolatunkban, de arról is, ha hiányzik belőle valami.
  • Leginkábbrajtunk múlik, hogy boldogok vagyunk-e a párunk mellett, vagy sem.

Ha eredményt, boldogságot, örömöt szeretnénk a kapcsolatunkba vinni, akkor döntenünk, lépnünk, dolgoznunk kell! Ha nem akarunk több boldogtalanságot, bántást, csalódottságot, akkor szintén döntenünk, lépnünk és dolgoznunk kell. Ha csak ülünk, és semmit nem teszünk a változásokért, akkor ki fog?

Igenis tessék a gyeplőt kézbe venni! Irányítsuk mi a lovaskocsit, és ne az irányítson bennünket!

Uraljuk mi a problémákat, ne a problémák uraljanak minket!

A megoldás a mi köezünkben van!

(Ha a fenti hárításokkal találkoztál már, tarts velem a következő élőben közvetített, ingyenes párkapcsolati előadásomon, ahol szó lesz többek között kommunikációs nehézségek feloldásáról, figyelmességről és hogy hogyan kaphatsz több megbecsülést a párodtól.)

IDE KATTINTVA TUDSZ JELENTKEZNI AZ INGYENES ELŐADÁSRA >>

Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: