36 évnyi boldog házasság

A nyáron több olyan házaspárral is interjút készítek, akik már több éve (évtizede) bizonyítottan boldog házasságban élnek.

Ezért néhány napja megkérdeztem több olvasómat is, hogy mi az, amit szívesen megtudnának ezektől a sikeres pároktól:

Sok-sok kérdés érkezett, amelyeket ezúton is köszönök, és természetesen mindet igyekszem megkérdezni az interjúalanyaimtól. De a kérdések mellett jött egy érdekes, meglepő válasz is. Íme:

Semmit nem kérdeznék, mert én már 36 éve élek boldog házasságban. Gyermekeimet felneveltem. Az egyik fiamék részéről 2 gyönyörű unokát kaptam ajándékba, első fiú, második kislány. A kisebbik fiaméknál egy fiú született eddig, 2011 szeptemberre várjuk a 2. fiút. Mindketten 7 éve élnek már párjukkal.

Ön szerint kell kérdeznem valamit?

Ha engem kérdez valaki, mindég azt mondom, hogy mind 2 félnek tudni kell, hogy mikor kell elhallgatni.

Szerintem a legfontosabb ismerni társunk egyedi érzékenységét. Ha évelődni akar, hagyni kell és meg kell hallgatni. Ha bosszús, bosszankodni kell vele és mielőbb jó kedvre deríteni. Soha nem szabad azt mondani, hogy nincs igaza. Viszont soha nem szabad elmulasztani később rádöbbenteni, hogy nem volt igaza az adott szituációban.

Mikor puskaporos a hangulat és beakarjuk bizonyítani a párunknak saját igazunkat, csak rosszul végződhet.

Ha viszont hallgatunk, vagy színleg elismerjük igazát, majd a lehiggadás után rávilágítunk (kézzel foghatóan), hogy nem volt igaza, nyert ügyünk van! Na nem arra gondolok, hogy minden áron és látványosan bizonyítsuk be saját igazunkat! Csak próbáljuk rávenni, hogy gondolja át véleményét más szemszögből is. Rá fog jönni, hogy nem volt igaza. Nagy valószínűséggel nem fogja elismerni (nagy szánom-bánom bűneim akcióban), de tudni fogja, hogy ok nélkül bántott meg és igyekszik jóvá tenni „vétkét.

Ha ez kölcsönös akkor 100 év is megy együtt békességben, boldogságban.

Ön mit gondol erről?

Megosztás Facebookon