„Igyekszünk, és ami nagyon fontos, hogy mindketten”

A héten kaptam egy kedves olvasómtól egy levelet:

„Talán emlékszik rám, szeptemberben írtam Önnek egy levelet, melyben szerettem volna megköszönni a segítségét, hogy része volt abban hogy esélyt adtunk a férjemmel az újrakezdéshez.

Szeretném megosztani Önnel, hogy mi történt azóta.

A férjem visszaköltözött és hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden könnyen és gördülékenyen megy, de tényleg igyekszünk, és ami nagyon fontos, hogy mindketten. Újraismerjük egymást és egy csomó olyan pozitív dolgot fedezünk fel a másikban, ami felett eddig elsiklottunk. Sokat beszélgetünk, úgy hogy meghallgatjuk a másikat. Nem tartott be minden napot, de végigolvasta velem az adventi napok pároknak-ot, ami nála hatalmas fejlődés. A mindennapi gondok ugyan megnehezítik az életünket és közel sem vagyunk még a boldogságunk csúcsán, de úgy érzem, nagyon jó úton haladunk, hiszen egy a cél, hogy a az akadályokat legyőzzük, ne pedig a szőnyeg alá seperjük, mint régen.

Kívánok Önnek erre az évre sok hasonlóan pozitív töltésű löketet, hogy érezze a munkája eredményét. Mindezt persze egészségben és boldogságban!!!”

És hogy miért osztom meg ezt a visszajelzést?

Hát azért, mert – élő példa hiányában – egyre nehezebben hisszük el, hogy lehet TENNI a javulás érdekében.

Pedig igenis vannak, akiknek sikerül.

Mindenkinek kívánom, hogy higgye el, hogy lehet jobb a párjával a kapcsolata a jelenleginél!

Megosztás Facebookon