Biztosan volt már Önnel is olyan, hogy a párja valamivel kapcsolatban teljesen máshogy gondolkodott, mint Ön. Máshogy látta a világot, és ami fontos volt Önnek, az neki egyáltalán nem volt fontos, vagy ami tetszett Önnek, az egyáltalán nem tetszett neki. Az ilyen különbségekből bizony szintén gyakran kialakulhat konfliktus.

Természetesen nincs olyan, hogy két ember ugyanúgy gondolkodik a világról. Azonban egy pár esetén van három olyan terület, amiben mindkét fél gondolkodásának hasonlítania kell, különben nagyon nehezen fognak kijönni egymással. Mi ez a három terület?

1) Értékrend

2) Életfelfogás

3) Ízlés

Nézzük meg ezeket szépen sorban.

1) Értékrend

Az első az értékrend. Mit jelent ez?

Ugye vannak olyan dolgok, tulajdonságok az életben, amiket az ember fontosnak, értékesnek tart, és vannak olyanok is, amiket nem.

Ott van például Péter, akinek fontos a műveltség, ezért mindent megtesz, hogy 46 évesen is tanulhasson. Számára érték a tudás. De például nem fontos neki a gazdagság, ezért nem is törekszik arra, hogy sok pénze legyen. Vagy mondjuk egy 16 éves srácnak valószínűleg nagyon fontos a barátság és a szórakozás, ezért nagyon gyakran jár társaságba. Azonban egyáltalán nem érdekli a tanulás, mert úgy gondolja, hogy az iskolázottság nem olyan fontos az életben.

Azokat a dolgokat, tulajdonságokat, amelyeket fontosnak tartunk, értékeknek nevezzük. Érték lehet például számunkra a segítőkészség, a tanultság, a humor, a jó szándék és még sok minden egyéb.

Hogyha megkérünk valakit, hogy azokat a dolgokat, amelyeket értéknek tart, tegye fontossági sorrendbe, akkor látni fogjuk, hogy milyen az illető értékrendje. Tehát az értékrend nem más, mint az értékek fontossági sorrendje.

Ha az értékrendünk nagyon eltér a párunkétól, abból bizony konfliktusaink származhatnak. Gondoljunk csak egy olyan egyszerű példára, mint a tisztaság. Ha számunkra fontos, hogy rend és tisztaság legyen a környezetünkben, a párunknak pedig nem, akkor ebből valószínűleg rendszeresen viták fognak kialakulni.

2) Életfelfogás

Az értékrend mellett nagyon fontos, hogy hasonló legyen egy pár tagjainak az életfelfogása is. De mit is jelent az, hogy életfelfogás?

Az életfelfogás az élet céljáról, az emberi kapcsolatokról, a társadalomról és még sok hasonló egyébről alkotott alapvető nézet, vélemény.

Egy barátom életfelfogása szerint például az élet célja az, hogy minél sikeresebbek és boldogabbak legyünk, nagyon fontos az, hogy szeressük a körülöttünk élőket, és békében éljünk együtt a honfitársainkkal. Míg ha egy hajléktalant kérdezünk az életfelfogásáról, akkor lehet, hogy valami egészen más választ ad a kérdésünkre. Lehet, hogy azt fogja mondani, hogy az élet egy nagy csapda és senkiben nem lehet megbízni.

Az életfelfogásunk tehát, ugyanúgy, mint az értékrendünk nagyon eltérő lehet. Így biztos, hogy az Ön és a párja életfelfogása sem egyforma. Azonban ha nagyon jelentős különbségek vannak, abból sok-sok konfliktus származhat.

Például ha Ön szerint az élet célja az, hogy megházasodjunk és a gyerekeinkből boldog felnőttet neveljünk, a párja pedig azt tekinti életcéljának, hogy nagy karriert fusson be a munkájában, akkor ebből adódóan idővel biztos, hogy gyakoriak lesznek a konfliktusok.

3) Ízlés

Az értékrend és az életfelfogás után a harmadik terület, amelyből konfliktus adódhat, az az ízlés.

Minden embernek sajátos ízlése van, azaz mindenki mást és mást tart szépnek, jónak vagy például finomnak. Ha ebben nagy a különbség van a pár tagjai között, tehát az ízlésük nagyban eltér a másikétól, akkor ez is vezethet konfliktushoz.

Ott van például Gyuri és Anna, akik tervbe veszik, hogy kitapétázzák a nappalit. Egy szombat reggel el is mennek együtt, hogy megvegyék a tapétát. Igen ám, azonban Anna mindenképpen valami élénk színű tapétát szeretne, mert szerinte az hangulatossá tenné a szobát, Gyuri viszont ragaszkodik a konzervatív árnyalatokhoz mondván, hogy őneki nem tetszenek az élénk színek. Lesz-e ebből konfliktus?

Nagy valószínűséggel igen, mivel arról van szó, hogy Annának és Gyurinak teljesen más az ízlése, viszont dönteniük kell, hogy melyik színű tapétát vegyék meg. Ez tehát konfliktusok forrása lehet.

Most hogy átnéztük részletesen ezt a három területet, egyértelműen látható, hogy könnyen okozhat konfliktust az, hogyha a párunkétól nagyon különbözik az értékrendünk, az életfelfogásunk vagy az ízlésünk. A gond azonban nem ezzel van, hiszen a konfliktusokat meg lehet oldani.

A gond abból adódik, hogy az értékrendbeli, az életfelfogásbeli és az ízlésbeli különbségek nagyon nehezen feloldható különbségek. Ennek az oka az, hogy az ember értékrendje, életfelfogása és ízlése nem változik meg gyorsan és könnyen.

Ha valaki szerint a szigorúság a gyermeknevelés legfontosabb eszköze, az nem fog egyik napról a másikra engedékenyen bánni a gyermekeivel. Ha valaki szerint fontos az egészséges táplálkozás, akkor biztos, hogy nagyon nehezen lehet rávenni arra, hogy zsíros szalonnát vacsorázzon, és igyon meg hozzá egy nagy pohár kólát. Egy nudista strandolást szerető ember nehezen fogja tudni a párját meggyőzni arról, hogy vele tartson, ha az ő személyes meggyőződésébe ez nem fér bele. Ha valaki a vanília fagyit szereti a legjobban, azt nem lehet meggyőzni arról, hogy inkább a csokifagyi legyen a kedvence.

Nagyon érdekes, hogy ha megkérdezünk olyan fiatalokat, akik még nem állnak párkapcsolatban, arról, hogy mi a fontos nekik a párválasztásnál, akkor a leggyakoribb válaszok közt van az, hogy: „a jövendőbelim szeresse ugyanazokat a dolgokat, amiket én, gondolkodjon hasonlóan, mint én.” Nos ez a válasz nem véletlen.

Hiszen ha ezen a felsorolt 3 területen nagyon nagy különbség van egy pár két tagja között, akkor nagyon nehéz lesz összhangot kialakítani. Az, hogy milyen az értékrendünk, életfelfogásunk, ízlésünk szinte az élet minden területére kihat.

A „máshogy gondolkodunk” konfliktusok kezelése

Mit lehet tenni, ha egy kapcsolatban a két félnek teljesen különböző az értékrendje, más az életfelfogása vagy az ízlése? Mi a teendő, ha emiatt rendszeresek a konfliktusok?

Ennek a konfliktusforrásnak a kezelésével kapcsolatban van egy jó hírem és egy rossz hírem. Kezdem először a rossz hírrel.

Az ilyen jellegű konfliktusok olyanok, mint a gyógyíthatatlan betegségek. Az értékrendbeli, életfelfogásbeli, ízlésbeli különbségekből adódó konfliktusokat nem lehet tökéletesen kezelni. Nem lehet elérni azt, hogy a párunk értékrendje, életfelfogása és ízlése egyik napról a másikra megváltozzon.

A jó hír azonban az, hogy az ilyen különbözőségekből eredő konfliktusok ugyanúgy, mint a gyógyíthatatlan betegségek, ha nem is gyógyíthatók, de lehet rájuk találni olyan orvosságot, amellyel elérhetjük, hogy elviselhetők legyenek, együtt lehessen élni velük.

Ez pedig nem más, mint a tisztelet. Nagyon megfoghatatlannak tűnő fogalom, úgyhogy nézzük meg, hogy ez pontosan mit jelent.

1) Ne akarja megváltoztatni a párját!

Fogadja el, hogy a párja úgy gondolkodik, ahogy. Ne akarja rákényszeríteni a saját gondolkodásmódját, ne akarja mindenáron meggyőzni, hogy úgy van jól, ahogy Ön vélekedik a dolgokról. Tartsa tiszteletben ha a párjának más a fontos, más tetszik neki. Önnek pedig be kell látnia, hogy nem nagyon van esély arra, hogy ilyen dolgokban a párja egyik napról a másikra megváltoztassa a véleményét.

2) Ismerje meg párja értékrendjét, életfelfogását és ízlését minél jobban!

Minél inkább megismerjük egymás gondolkodását, minél többet beszélgetünk a dolgokról, annál inkább közeledhetnek egymáshoz a nézeteink. Hiszen az értékrend, az életfelfogás és az ízlés bár lassan, de alakulhat. Ezért mindenképpen javaslom, hogy rendszeresen beszélgessen párjával ezekről a dolgokról.

3) Fedezze fel a különbözőség szépségét!

A „máshogy gondolkodunk” miatt kialakult konfliktusban mindig meg lehet találni annak a szépségét, hogy a párunk egyedi gondolkodású, önálló személyiség. Nekünk is a feleségemmel van néhány dolog, amiben más az életfelfogásunk. Amikor egy ilyen helyzet előjön, akkor mindig megcsodálom, megállok egy percre, és végiggondolom, hogy milyen érdekes ember az én feleségem, milyen érdekes, hogy máshogy látja a dolgokat, mint én.

4) Egyezzen meg a párjával!

Ha olyan emberrel élünk együtt, akinek nagyon különbözik a gondolkodása, és ebből konfliktus alakul ki, akkor meg kell egyeznünk vele. Mit értek ez alatt?

Azt, hogy vagy nekünk, vagy pedig a párunknak engednie kell. Ha például a tapéta vásárlásakor Anna és Gyuri közül egyikük sem engedne, akkor soha az életben nem lennének képesek tapétát vásárolni, mivel mindketten ragaszkodnának a saját elképzelésükhöz.

A megoldás ezért az, hogy mondjuk Gyuri azt mondja, hogy „Jó, legyen akkor az, amit Te szeretnél, úgyis Te vagy többet otthon”.

Fontos, hogy a mi engedésünk nyilvánvaló legyen a párunk számára. Ha tehát engedünk, azt mindig tudassuk a párunkkal azért, hogy tudja: legközelebb ő tartozik engedéssel. Mivel Gyuri és Anna az élénk színű tapétát vette meg, ezért Annának látnia kell, hogy ezúttal Gyuri engedett. Ha tehát legközelebb megint egy „máshogy gondolkodunk” típusú konfliktusuk lesz, akkor Annának kell már engednie. Az engedésben egyensúlynak kell fenn állnia: egyszer az egyik fél enged teljesen, egyszer a másik fél enged teljesen, és ennek egyensúlyban kell lennie, az engedések száma között egy nagy egyenlőségjelnek kell lennie.

Ha ez könnyen megy, és akkor, amikor kell, tud engedni egymásnak a két fél, akkor így is tudnak hosszú távon kiegyensúlyozott kapcsolatban élni.

Azonban azt javaslom, ha Ön még párválasztás előtt áll, mindenképpen olyan párt válasszon, akinek az értékrendje, életfelfogása hasonlít az Önéhez, mert ha ezeken a területeken jelentős különbség van két ember között, akkor sokkal, de sokkal több befektetett energiára lesz szükség ahhoz, hogy harmonikus kapcsolatot tudjanak kialakítani.