Szörnyen fájt a fogam.

Fogorvosnál jártam

FIGYELEM! A következő bejegyzés eleje ne tévesszen meg senkit. NEM azoknak szánom a mai bejegyzést, akik komoly gondokkal küzdenek a párkapcsolatukban.

Tegnap fel kellett keresnem a fogorvosomat. A kezelés nem fájt, egy kis töméssel a fogamban és egy érdekes gondolattal a fejemben jöttem ki a rendelőből. Ez utóbbiról lesz most szó.

Még a rendelőben feltettem a fogorvosomnak egy kérdést, ami mindig eszembe jut, amikor a rendelő előtt várakozó emberek arcára nézek:

– Doktornő, miért félnek annyira a fogorvostól az emberek?

– Hát azért, mert nem akarnak tudomást venni arról, hogy baj van a fogukkal – vágta rá azonnal a doktornő, majd meggyőzően folytatta:

Csak akkor jönnek el, amikor már nagy a gond, nagyon fáj a fog, és már csak húzni vagy gyökérkezelni lehet. Holott ezekre a kellemetlen kezelésekre nem kerülne sor, ha időben észbe kaptak volna.

Ahogy kiléptem a rendelőből, rájöttem, hogy ez az egész fog-dolog olyan mint a párkapcsolat, és ugyanazért megy tönkre a legtöbb kapcsolat, mint amiért tönkremegy a legtöbb fogsor.

1) Egészséges fogak – boldog kapcsolat

Az első években az ember fogai tökéletesek. Szép fehérek, gondosan rendben tartjuk őket. Egy finom alma itt, egy ropogós répa ott, és különösebb dolgot nem is kell csinálnunk. Jól tudunk rágni és a mosolyunk is tökéletes.

Ugyanígy indul minden párkapcsolat is. Az ember tiszta szívvel tud a másik szemébe nézni, gondosan ápoljuk a kapcsolatunkat, sokat beszélgetünk, igyekszünk egymás kedvére tenni, na és persze a mosoly itt sem hiányzik.

2) Beteg fogak – boldogtalan kapcsolat.

A másik véglet az, amikor a fogaink csúnyák és fájnak. Ilyenkor sokszor nyúlunk fájdalomcsillapítóért, és ha már az sem segít, akkor már csak a fogorvos fogója marad: ki kell húzni a fájó fogakat. Örökre búcsút mondhatunk a tökéletes fogsorunknak.

A kapcsolatunkban is már nagy a gond, egyre több a csalódás, a megbántás és a rendszeres fájdalomokozás egymásnak. És ilyenkor itt is elmaradhatatlan a fájdalomcsillapítás: belemenekülünk a munkánkba, a gyerekeinkbe, a hobbinkba vagy akár egy új kapcsolatba is.

3) A legbecsapósabb szakasz.  Elnézzük, ahogy tönkremegy minden?

A jó és a rossz állapot között azonban van egy köztes állapot is. Az az állapot, amikor nem figyelünk eléggé oda, hogy baj van, és nem kezdjük el rendbe tenni a dolgokat.

Hidegre érzékeny? Hát akkor majd a másik oldalon rágok, és nem eszek fagyit – mondja az ember magának, és hagyja, hogy tovább szuvasodjon a foga.

Fogköves? Hát az végül is nem is olyan csúnya, különben is, másoknak is fogköves a foga, akkor az enyém miért ne lehetne ilyen?

Rossz a leheletem? Ugyan már, majd bekapok egy rágót, és minden megoldódik.

És a bajok itt kezdődnek. Az ember elkezd eléldegélni a problémáival, hagyja, hogy azok szépen lassan, egyenként eluralkodjanak. Nem veszi a fáradtságot, hogy rendbe tegye a dolgokat azonnal, hanem felelőtlenül elnézi, ahogy romlik a helyzet. Érzi, hogy valami nem stimmel, de még nem fáj annyira, hogy igazán komolyan elgondolkodjon: hogyan tudnánk ezen javítani.

2 kemény kérdés (sajnálom, de sokaknak fájni fog!):

1) Elnézem a párom és a saját hibáimat, vagy felelősen elvárom tőle is és magamtól is, hogy változtassunk a viselkedésünkön, és a múltbéli hibáinkat helyrehozzuk?

2) Ha csak 1-2 dolog van, ami nem jó a kapcsolatunkban, elkezdek dolgozni rajta, hogy jobb legyen, vagy hagyom, hogy napról napra elszuvasodjon a kapcsolatunk?

Mindenkinek (így magamnak is) bátor szembenézést kívánok a valósággal, és akinek kell, azonnal sipirc a (párkapcsolati) fogorvosához!

Dr. Mészáros Ádám

U.i.:
Női fájós fogakra itt az orvosság.
Ha egyre gyakrabban nyilall a fog, ide kattintva talál megoldást.
A fogorvosi rendelőmbe pedig itt lehet bejelentkezni.