Kétségtelen, hogy egy párkapcsolat kiteljesedésének az egyik legfontosabb része egy gyerek. Azonban szülőként nagyon sok kárt tudunk gyermekünkben okozni, ha a párkapcsolati konfliktusainkat nem megfelelően kezeljük. Miért? Mert egy gyerek – akármilyen feszült is körülötte a légkör és akármennyire is rosszul érzi magát – nem tud hathatósan ellene tenni: nem tud igazán a szüleire hatni, […]

Kétségtelen, hogy egy párkapcsolat kiteljesedésének az egyik legfontosabb része egy gyerek. Azonban szülőként nagyon sok kárt tudunk gyermekünkben okozni, ha a párkapcsolati konfliktusainkat nem megfelelően kezeljük. Miért?

"Anya és apa nem szeretik egymást."

„Anya és apa nem szeretik egymást.”

Mert egy gyerek – akármilyen feszült is körülötte a légkör és akármennyire is rosszul érzi magát – nem tud hathatósan ellene tenni: nem tud igazán a szüleire hatni, nem tudja megoldani helyettük a problémákat és nem tud elköltözni sem. Csak magában szenved.

Hiba 1: A gyerek mint szövetséges.

Tilos a gyermekünket egy vitában magunk mellé állítani. Tilos a saját pozíciónkat azzal erősíteni, hogy párunk ellen hangoljuk csak azért, hogy ketten legyünk az egy ellen.

A gyermekünk számára ugyanolyan fontos szülő a párunk, mint mi. Hogyha gyakran negatívan állítjuk be párunkat a szemében, úgy előbb utóbb felborul a biztonságérzete, a családi harmónia pedig örökre eltűnhet.

Hiba 2: A gyerek mint közvetítő a szülők között.

„Apu, nem működik a kapcsoló a WC-ben!”

– „Mondd meg anyádnak, hogy takarítson rendesen, és akkor én is megjavítom a villanykapcsolókat!”

Találkozott már ilyen mondatokkal? Mit gondol, mi járhat ilyenkor egy gyerek fejében?

Hiba 3: A gyerek mint téves célpont.

Sajnos nagyon sokszor a gyermekünkön csapódik le az, aminek a párunkon kellene. Hányszor látunk ideges anyákat, akik a gyermekükkel kiabálnak, holott a gyermek nem követett el igazán semmi rosszat. Lehet, hogy ilyenkor a párjára mérges igazából az anyuka? Sajnos igen.

Hiba 4: A gyerek mint megoldás.

A legvégzetesebb hibát a végére hagytam. A gyereket semmiképpen sem lehet egy párkapcsolati probléma megoldásának tekinteni, vagy arra használni.

Születésével csak annyi történik, hogy megnövekednek a tennivalók. Ez azonban csak arra jó, hogy a pár kevesebbet foglalkozik a saját problémájával, mert nincs rá ideje. De nem oldja meg azt. Aki egy gyermeket a párkapcsolati problémák megoldására használ fel, annyi erővel egy idős magatehetetlen nénit is beköltöztethetné, hiszen garantáltan kevesebb idő és figyelem maradna a saját problémákra.

A gyerekbarát konfliktus-kezelés 2 alapeszköze:

1) Tanítsuk azzal, hogy emberi módon kezeljük a konfliktusainkat. Egy gyerek olyan, mint egy élő fényképezőgép, amely másodpercről másodpercre készíti a fényképeket arról, amit lát. Mindent megjegyez, és a látott minta válik számára természetessé. Tegyünk azért, hogy a viták békés rendezése legyen számára a leggyakoribb élmény a szülei veszekedéseiről.

2) Magyarázzuk meg cselekedeteinket és szavainkat. Egy gyermek sokszor nem érti, mit csinálnak a szülei. Annyira zűrzavaros számára az egész, hogy el kell magyaráznunk neki, mi történik.

„Most nagyon haragszom édesapádra, mert nem érti meg, hogy mennyire fontos nekem, hogy időben haza érjen. De ne izgulj, ki fogunk békülni, mert szeretjük egymást.”

Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: