1) Lehetőség szerint az esküvőt követően (de a gyerekünk megszületése után is időben vagyunk még) hagyjuk abba a házasságunk építését. Amit addig megtettünk a társunkért, a romantikáért, a szerelmünk kifejezéséért, azonnal hagyjuk abba. Hiszen minél többet dolgozunk a házasságunkért, annál jobb lesz, és ezt mi nem akarjuk! 2) Gyűjtsük magunkban a sérelmeket, a másik hibáit, […]

1) Lehetőség szerint az esküvőt követően (de a gyerekünk megszületése után is időben vagyunk még) hagyjuk abba a házasságunk építését. Amit addig megtettünk a társunkért, a romantikáért, a szerelmünk kifejezéséért, azonnal hagyjuk abba. Hiszen minél többet dolgozunk a házasságunkért, annál jobb lesz, és ezt mi nem akarjuk!

2) Gyűjtsük magunkban a sérelmeket, a másik hibáit, azaz a tüskéket. Mert szerencsére az a tüske idővel csúnyán be tud gyulladni. Aki tüskét hagy magában, fenntartja a konfliktusokat, fenntartja a párjáról kialakított negatív képet és konzerválja a negatív hangulatot. És ugye most ez a cél!

3) Soha ne figyeljünk oda a párunk igényeire! Hiszen ha nem tudjuk a természetünknél fogva – különösebb erőfeszítés nélkül – boldoggá tenni, akkor a házasságunk eleve kudarcra van ítélve, nem igaz? Soha ne akarjunk a másik kedvében járni, főleg akkor nem, ha nekünk ezért aktívan tenni kell!

4) Ne tartsunk lelkiismeret-vizsgálatot! Hiszen úgy néha szembe kellene nézni azzal, hogy rosszul tettünk dolgokat, az pedig eléggé tud fájni. Ha soha nem nézünk szembe a hibáinkkal, úgy változtatni sem kell, és így garantáltan nem válunk jobb emberré,jobb társsá!

5) Amikor csak tudjuk, kérjük ki családtagjaink, barátaink véleményét a kapcsolatunkról. Ők ugyanis csak a mi szemszögünkből ismerik meg a kapcsolatunk állapotát, így mindenben – akár a rossz döntéseinkben is – támogatni fognak, és nekünk adnak igazat.

+ 1 ráadás

Minél többet üljünk a számítógép és a televízió előtt. Vagy legyünk minél többet távol otthonról. Dolgozzunk látástól vakulásig otthon is. Vagy örökké csak a gyerekeink körül forogjunk. Úgy kevesebbet kell beszélgetnünk a párunkkal, és nem kell szembenéznünk azzal, hogy éppen lefelé haladunk a házasságunkban. Így még nyomasztani sem fog a dolog!

Kitartás, a szorgalmas, folyamatos munka meghozza az eredményét!

(Megjegyzés: a fenti blogbejegyzés ironikus hangvételű volt, bízom benne, hogy mindenki jól értette és levonta magára nézve a megfelelő következtetést.)

Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: