HÁZASTÁRS 1: „Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!” HÁZASTÁRS 2 válasza: „Mindig csak azt vagy képes hangoztatni, hogy mi a bajod. Hagyjál engem békén, nem érdekelnek a problémáid!” Sokunkkal előfordul, hogy a párunk – a fenti példákhoz hasonlóan – valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki. És ezzel nem is lenne […]

HÁZASTÁRS 1: „Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!”

HÁZASTÁRS 2 válasza: „Mindig csak azt vagy képes hangoztatni, hogy mi a bajod. Hagyjál engem békén, nem érdekelnek a problémáid!”

Sokunkkal előfordul, hogy a párunk – a fenti példákhoz hasonlóan – valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki.

És ezzel nem is lenne baj, ha nem követnénk el ilyenkor a legsúlyosabb hibát: a párunk problémájának a semmibevételét.

„Nincs magával rendben, kisebbrendűségi érzése van, túlérzékeny, rossz gyerekkora volt, mindig csak letolni képes” – és ehhez hasonló leegyszerűsítésekkel hárítjuk el a párunk jelzéseit.

Sajnos azonban ilyenkor elfelejtjük: ha hosszú ideig nem figyelünk a párunk problémáira, úgy idővel boldogtalan lesz – és ez persze egyenes út a mi boldogtalanságunkhoz is.

„Nem érdekel a problémád!”

Aki került már olyan helyzetbe, hogy a mentőket kellett hívnia, talán találkozott azzal, amivel egyszer én is: a vonal túlsó végén nem akarták elhinni, hogy TÉNYLEG és AZONNAL segítségre volt szükség. „Ez is csak egy megijedt ember a sok közül” – mondhatták magukban, és úgy éreztem: nem is gondolnak bele, hogy a kétségbeesett segélykérés mögött valódi probléma húzódik meg.

„Szellőztessünk, mert nincs levegő” – utasítja egy téli napon a főnök a beosztottait, akik hiába mondják, hogy nagyon fáznak nyitott ablak mellett, a főnököt ez egyáltalán nem érdekli. „Nyavalygósak” – mondja magában, és nem is gondol bele, hogy a kollégáinak valóban problémát jelent a besüvítő hideg levegő.

És a példákat csak sorolhatnám.

Mit tegyünk?

Ha a párunk valamivel kapcsolatban a nemtetszését fejezi ki, az az esetek 80%-ában nem azért van, hogy idegesítsen minket vagy hogy bántson minket! Tudatosítsuk ezt magunkban!

Valójában azért jelez felénk, mert valami problémát jelent a számára, amire közösen megoldást kell találnunk.

Nézzük meg a példánkon keresztül, mi a teendőnk:

„Soha nem megyünk el sehova, mindig csak itthon ülünk, és nekem ebből elegem van!”

Ilyenkor

1) NE kezdjük válaszként meggyőzni a párunkat, hogy „dehogynem, a múltkor is ide meg oda mentünk”,

2) NE egyszerűsítsük le a dolgot annyival, hogy ”már megint panaszkodik”, ”nyavalygós”, ”beteges mehetnékje van”.

Ehelyett

1) Tudatosítsuk, hogy a párunk mondatai mögött valós probléma húzódik meg!

2) Foglalkozzunk érdemben a problémájával: beszélgessünk róla, kérdezzük ki, és találjunk rá közösen megoldást!

Igenis érdekeljen a társunk problémája!

 

Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: