Hogyan veszekedjünk békésen?
Természetes, ösztönös viselkedés, hogy amikor problémákról beszélgetünk a párunkkal, gondolkodás nélkül reagálunk a mondandójára. És ő is ezt teszi. És mi is. De ő is. De mi is. De ő is. És ha ezt még feszült hangulattal is megfűszerezzük, máris előáll az, amit el akartunk volna kerülni: veszekedünk. Létezik-e erre ellenszer?
„Csitt! Pssszt! Lakat a szájra! Csöndet!”
Így és még nagyon sokféleképpen le lehet írni a helyes konfliktuskezelés első számú szabályát. Hogy mire is gondolok pontosan?
Az ember vitahelyzetben sokszor érzi úgy, hogy neki van igaza, ezért azt akarja, hogy megértsék az igazát.
Csakhogy ezzel a párunk is ugyanígy van!
Vitahelyzetben nem igazán kíváncsi ránk.
A saját véleményét, fájdalmát, problémáját akarja kifejezni, és arra vágyik, hogy megértsük őt. A gond azonban az, hogy ilyenkor nagyon nehéz megértenünk a párunkat.
Hiszen amikor konfliktusba keveredünk vele, a legtermészetesebb viselkedés az, hogy gondolkodás nélkül reagálunk a mondandójára.
Általában ösztönösen védekezünk vagy visszavágunk az elhangzottak alapján.
De ez nem jó irány!
Így érdemes kommunikálni feszültséggerjesztő témákról
Ahelyett, hogy egyből a magunkét mondanánk, először engedjük a párunknak végigmondani, hogy mit és hogyan gondol.
A legfontosabb feladatunk a problémák átbeszélésénél tehát az, hogy arra összpontosítsunk, hogy visszafogjuk magunkat. Bírjuk ki, hogy csöndben vagyunk! Ne szakítsuk félbe a párunkat! Semmivel!
Még akkor sem, ha igazságtalannak, bántónak, tévesnek vagy ostobaságnak érezzük azt, amiről beszél.
Hiszen általában mindig így vagyunk ezzel a problémás vitatémáinkban.
A konfliktushelyzetekben az a legfontosabb, hogy uralkodni tudjunk magunkon.
Ahelyett, hogy gondolkodás nélkül reagálnánk a bennünket ért hatásokra, meg kell őriznünk a lelki egyensúlyunkat, és nem szabad visszavágnunk.
Dőljünk tehát hátra a székben, és gátoljuk meg az ösztönös reakcióinkat!
Tartsuk ellenőrzésünk alatt a magatartásunkat! Hogy miért?
Miért jó, ha csöndben tudunk maradni?
1) Amikor a párunk alaposan kifejtheti a nézőpontját, rengeteg lekötött energia szabadul fel benne. Az addig felhalmozódott sok negatív érzés, feszültség elillan belőle. Ha valakinek megengedik, hogy elmondhassa a gondolatait, egyből jobban érzi magát a bőrében, és ezáltal kedvesebbé válik.
2) Másrészt, ilyenkor végre megtudhatjuk, hogy valójában mit gondol és mit érez a párunk. Kiderülhetnek az esetleges félreértések, és előkerülhetnek olyan részletek is, amelyek segítenek megérteni őt.
3) És ami a legérdekesebb: ha megértően végighallgatunk valakit, az igazához való ragaszkodása eltűnik, és nyitottabbá válik más gondolatok elfogadására.
Tudatosítsuk tehát magunkban, hogy a legfontosabb lépés nem az, hogy magunkhoz ragadjuk a szót és megpróbáljuk megértetni magunkat a párunkkal, hanem az, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk saját magatartásunkat. Legyünk csöndben, és hallgassuk meg a másikat!
A 2 főparancs
Sokszáz házaspár veszekedését levezényeltem már, és én magam is házasságban élek, így a jó konfliktuskezelés 2 főparancsa így hangzik:
- Ne akarj azonnal közbevágni vagy cáfolni. Tedd félre az ellenérveidet, a védekező gondolataidat!
- Akkor se szólalj meg, ha úgy érzed, hogy azonnal vissza kell vágnod, mert bántónak, tévesnek, igazságtalannak érezted a másik mondatait! Ha kell, szorítsd össze a fogaid, a kezeiddel nyomd felfelé az alsó állkapcsod vagy ragaszd le egy jó vastag ragtapasszal a szádat! 🙂
A legfontosabb feladat tehát az, hogy hallgasd végig a másikat, és „fogd be a saját szádat”.
Amikor változtatunk, kezdetben ugyan meglepő lehet a párunk számára az új „veszekedési stílusunk”, de idővel megérzi az előnyeit, és akár még rá is átragadhat!
Szóval: Csitt! Pssszt! Lakat a szájra! Csöndet!
(Ha szeretnél többet is megtudni arról, mit lehet tenni, hogy kevesebb megbántás és több öröm legyen a kapcsolatotokban, akkor szeretettel várlak ingyenes online párkapcsolati előadásomon, ahol szó lesz többek között arról a női-férfi kommunikációs szemléletről, amelytől örömteliek és feltöltőek lesznek a közös beszélgetések.
IDE KATTINTVA TUDSZ JELENTKEZNI AZ INGYENES ELŐADÁSRA >>)
Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet:
A szerzőről
Dr. Mészáros Ádám
