Támogatás fiatal házasok, friss házaspárok részére

Tudom, hogy mai írásom címe alapján sokan valamilyen új, állami támogatásról szóló hírt vártak tőlem. Bocsánat a megtévesztésért, de őszinte leszek: a vártnál sokkal jobb és értékesebb dologról fogok most írni.

Merthogy mindannyiunknak vannak céljai és érdeklődési területei, amelyekben néha jól esne, ha támogatna a párunk.

De van ezzel egy kis „bibi”:

A saját céljaink nem feltétlenül esnek egybe a párunk céljaival és érdeklődési területeivel.

Mi például biciklizni szeretünk, a párunk újságot olvasni. Mi egy új szakmát szeretnénk megtanulni, ő a jelenlegi munkájában akar sikeresebbé válni. Mi utazni szeretnénk a nyáron, a másik viszont a ház körül rendet rakni. Mi lelkileg akarunk fejlődni, a párunk meg mindig csak a hobbijának akar élni.

Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni?

Támogatnunk kell a társunkat a céljaiban!

És neki is támogatnia kell bennünket!

Függetlenül attól, hogy azok egybeesnek-e a mi saját céljainkkal, törekvéseinkkel, érdeklődésünkkel vagy sem.

Bizonyára sok Olvasóm lát a környezetében arra példát, hogy vannak, akik kimondottan ellenségesen bánnak a párjuk törekvéseivel, és egyáltalán nem támogatják semmiben. Képzeljünk csak el egy házasságot, ahol a férj utálja a feleségét, amikor az angolul tanul otthon. Mert olyankor nem figyel rá, és különben is: a gyerekekkel is játszania kéne már végre valakinek!

Vannak, akik semlegesen állnak a társukhoz. Például a férj néha megkérdezi a feleségét, hogy hogy halad a tanulással. Aztán békén hagyja, és ennyi. De ez biztosan elég?

A helyes hozzáállás az, hogy aktívan támogatjuk, segítjük egymást az utunkon. A férj készíthet egy finom szendvicset, hogy édesebbé tegye a felesége esti tanulását, sőt akár ki is kérdezheti tőle a frissen megtanult szavakat. A lényeg az, hogy ne csak végignézze, ahogy a párja a célját megvalósítja, hanem AKTÍVAN segítse is abban őt.

Ha jobban belegondolok, a saját házasságomnak is ez az egyik legnagyobb titka. Egymást igencsak aktívan támogatjuk a feleségemmel. És ezért nagyon hálás vagyok ám neki!

A feleségem szívből támogat például a munkámban. És mindezt nem azért teszi, mert ő is megrögzötten szeretné mások párkapcsolatát jobbá tenni. Pusztán azért, mert én vagyok a férje.

És persze a dolognak oda-vissza kell működnie!

A feleségem életében fontos például az egészséges táplálkozás, és ugyan én nem vagyok túl jó barátságban a konyával vagy a főzéssel kapcsolatos témákkal, mégis támogatom őt abban, hogy megvalósíthassa önmagát ezen a területen. Pusztán azért, mert ő életem párja!

Bonyolult?

Szerintem nem. És ezen fog múlni hosszútávú boldogságunk, nem az állami támogatásokon.

Megosztás Facebookon