Erika, Máté és a szennyestartó

Erikát hetente többször is azzal idegesíti fel férje, Máté, hogy a ledobott szennyeseit nem teszi el. Szinte minden nap rendetlenséget csinál: egy zokni itt, egy zokni ott, és máris egy használtruha-bolthoz hasonlít a fürdőszoba.

Máté ezt úgy rendezi el magában, hogy:

„Általában eszembe sem jut, hogy elrakjam. Különben is, Erika úgyis mindig rendet rak! ”

Máté tehát nem lusta, pusztán arról van szó, hogy nem eléggé figyelmes. Nem jut eszébe, hogy a zokniját egyből a szennyestartóba dobja bele.

Erika ezzel szemben azt várja el, hogy Máténak is legyen egyértelmű az elpakolás:

„Igazán elpakolhatná. Nem igaz, hogy ennyire lusta és nem veszi észre, hogy mindig nekem kell elrakni őutána a szennyesét…”

Miben hibázik Erika?

1) Abban, hogy Máté józan eszére, önérzetére, szorgalmára vár. Azt gondolja, hogy mivel számára természetes, hogy a szennyest el kell pakolni, ezért ennek Máté számára is természetesnek kellene lennie.

2) Ráadásul van egy téves elgondolása párja viselkedésének az okáról. Azt gondolja, hogy Máté egyenlő a lustasággal, azért nem teszi el a szennyesét, mert nincs kedve hozzá. És napról napra, hétről hétre beletörődik a helyzetbe ezzel az általa legyártott magyarázattal.

3) A helyzetet tetézi, hogy Erika mindig elpakol Máté helyett, aki emiatt nem szembesül a rendetlenség következményeivel. Pedig ha Erika csak egy hétig nem pakolna el, talán Máténak is szemet szúrna az a szennyes rengeteg, ami a figyelmetlenség következményeként díszítené a fürdőszobát.

Hogyan érdemes eljárni egy ilyen helyzetben, ha komolyan gondoljuk a párkapcsolatunkat?

1) El kell mondani, ki kell mondani a problémát, ami a párunk nem tetsző viselkedése idéz elő bennünk. Erikának például kedvesen, de nem számonkérően jeleznie kell, hogy számára nem elfogadható az, hogy Máté a szennyeseit széthagyja.

2) Emellett minél világosabban meg kell fogalmazni a sérelmes magatartással kapcsolatos elvárásunkat is. El kell mondania, hogy azt szeretné, ha azokat a szennyestartóba tenné bele.

Ha Erika megfogadja ezt a tanácsot, akkor nem nézi el tovább Máté rendetlenségét.

Mit gondol, melyik esetben árt többet Erika magának, Máténak és az egész kapcsolatnak?

A) Ha megbeszéli Mátéval a kellemetlen helyzetet, és szép lassan eléri, hogy Máté ne csináljon neki többletmunkát?

B) Ha továbbra sem szól Máténak, és minden nap nyel egyet, Mátét pedig abban a hiszemben hagyja, hogy elfogadható a szennyesek széthagyása?

A válasz egyértelmű.

Amíg Erika nem fejezi ki, hogy a koszos ruháknak a szennyestartóban a helyük, addig ő is ugyanannyira felelős a széthagyott holmikért, mint Máté. Attól fogva, hogy Máténak elmondra a problémát, már csak Máté vállán van a felelősség.

Amit ilyen helyzetben tenni kell

1) Ha jelezzük párunk nem elfogadható viselkedését,

2) megmutatjuk, hogy mi lenne a helyes (ha kell, akár rendszeresen is), és

3) vállaljuk az ebből adódó pillanatnyi feszültséget,

akkor nagyon sokat tettünk azért, hogy hosszútávon működőképesebbé tegyük a kapcsolatunkat.

Megosztás Facebookon